Tata

Tata

 

Tatai Képek 

 

Tata ősidők óta lakott település, ezt az itt feltárt, ősemberre utaló régészeti leletek is bizonyítják. Az évezredek során a kedvező létfeltételek, a hévforrások mindig a környékre vonzották az embert. A tatai porhanyó-bányában körülbelül százezer éves, a Würm-eljegesedés korai szakaszából való származó telepet tártak fel. Az ősember itt is kiszáradt mésztufa-medencékbe telepedett be. A kova és kvarciteszközök mellett fontos emlék a mammutfog lemezből készült csurunga. A korábban karcolt amulettként leírt Nummulites váz autentikus volta kétséges, mivel nem az ásatás során került elő. A tatai ősembercsoport ideiglenes szállása lehetett a közeli Szelim-barlang Tatabányán. Miután a rómaiak elfoglalták Pannóniát, a Duna mentén megépítették a limes egyik fontos katonai táborát, Brigetiot (Ószőny). A Tatához közeli tábort a Látó-hegy oldalán végigfutó római vízvezetéken, az úgynevezett Kismosó-forrásokból látták el ivóvízzel. A népvándorlás idejéből Tatán és környékén germán és avar leletek kerültek elő nagyobb számban. Tata az Árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt. Az itt lévő bencés apátságról a 9. századból fennmaradt írásos emlékek tudósítanak, valamint az, hogy egy alkalommal I. (Nagy) Lajos királyunk Kálti Márk kíséretében meglátogatta a bencés kolostort. A település neve Tata alakban először 1221-ben fordult elő. A 13. századtól, egészen 1326-ig, a Csák család uradalmához tartozott. Az ő birtoklásuk idején kezdődött meg a vár építése is. Tata a Csák nemzetség uralma után Zsigmond királytól megkapta a mezővárosi jogot.1410 után a tatai vár Zsigmond kedves tartózkodási helye volt. 

Gyakran szállt meg itt, és 1412-ben, a tatai várban fogadta Jagelló Ulászlót lengyel királyt, VIII. Erik dán királyt, Marchiai Jakab főinkvizitort. A történészek az ő uralkodása idejét nevezik Tata első fénykorának. A Zsigmond halála után trónra lépő Habsburg Albert 1439 októberében a Tatához közeli Neszmélyen meghalt. Felesége Erzsébet királyné, hogy a koronát születendő fia számára biztosítsa Kottaner Jánosné nevű udvarhölgyével, a visegrádi várból ellopatta. 1440. február 21-én Komáromban megszületett a fiú csecsemő, a későbbi V. László. Amikor a csecsemőt Komáromból Székesfehérvárra, a koronázásra vitték, 1440. május 14-én a főúri kíséret és a magyar Szent Korona a tatai várban töltötte az éjszakát. Majd húsz évvel később, 1459-ben olvashatjuk oklevélben a Tatával később teljesen összeépült Tóváros nevét: „Thata hungaricale et slavonicale”, majd 1489-ben „Tothwaros” alakban fordul elő a település pecsétjén a tót – „szlovák” népnév és a város főnév összetétele. A Tatát Tóvárostól elválasztó Öreg-tó hatására a Tótváros névalak 1755-től Tóvárosra módosul. 

A két település évszázadokon át egymás mellett, de külön közigazgatással élte életét. Zsigmond után Tata, a várral együtt a 15. század egyik leghatalmasabb családja a Rozgonyiak birtokába került. A Rozgonyi testvérek civakodása nem használt sem a várnak sem a két településnek. A lassú pusztulást Mátyás király állította meg, amikor 1467-ben visszaváltotta a várat, így az ismét királyi birtokba került. Mátyás a várat a Bonfini által leírt késő gótikus stílusú rezidenciává alakíttatta át. 1472-től Mátyás minden évben egy alkalommal tatán vadászott, s ide tért vissza a Habsburgokkal vívott háborúk fáradalmainak ki pihenésére is. Mátyás 1485-től gyakran utazott innen kocsiszekéren Bécsbe, mely a Tatával szomszédos Kocs község nevéből az itt készített gyors szekér elnevezésére került át az európai nyelvekben. A király anyja, Szilágyi Erzsébet is meglátogatta a Zsigmond király által alapított ferences kolostort. Mátyás halála után a vár és a mezőváros rövid ideig fia, Corvin János tulajdona volt. 1494-től már II. Ulászló király birtokaként említik a várat. Néhány vadászattól és fogadástól eltekintve II. Ulászló nem tartózkodott Tatán. Kivétel ez alól az 1510. évi országgyűlés, amit az országban dúló pestisjárvány miatt, a későbbi Tóváros főterén tartottak.

A Beatrice a Víz-Zene-Virág Fesztiválon 2010-ben

Tata - Angolkert

Tata - Angolkert képek

Az Angolkertet 1783-ban Böhm Ferenc mérnök építette. A kert kialakításának kedvezett a feltörő források (Kék-forrás, Najád-forrás) vize, a természeti környezet és a Cseke-tó. A tavat az ott működött Kalló-malom tulajdonosáról nevezték el. 1803-ban Kazinczy Ferenc is megtekintette az angolkertet, majd 1831-ben újból visszatért, és gyönyörködött a szép platánsorban. A látogatás emlékére 1964-ben állították fel a Kazinczy padot a Cseke-tó partján.

  

 A park a Cseke-tó körül található, de bizonyos mértékben az egész városra kiterjed. 1955-től természetvédelmi terület. Az 1960-as években a források működésének megszűnése után itt fedezték fel az Angyal-forrási-barlangot és a Tükör-forrási-barlangot. Ezek zártak, a nagy közönség számára nem látogathatóak. 

Műromok : 

Charles Moreau francia építész építette 1803-ban. Ehhez a 12. század elején épült, előbb a bencés majd a domonkos rendiek által használt Vértesszentkereszti apátság maradványait használta fel. Ezeket az Esterházyak hozatták Tatára. Az egyik fülkében és a kerítés oldalában a Látó-hegyről előkerült domborműves III. századi római-kori sírkövet helyeztek el . Az Esterházy család nyaranta ide költözött a copf stílusú kerti lakba. 1784-ben Grossmann József építette.

Fényes források és fürdő

 A Fényes Fürdő egy északi irányban (Naszály felé), Tatától másfél kilométerre fekvő, az Által-ér folyása mellett található, természetes források által táplált strand-, és kemping, természetvédelmi szempontból is fontos lápvilággal. A város legmélyebb pontja, amely 120 méterrel a tengerszint felett fekszik. Kiterjedése 26 hektár.

A Fényes-forrásokból enyhén szénsavas, 21-22°C hőmérsékletű víz tört a felszínre. A források közül háromnak megkülönböztető nevet adtak a tataiak:

• A nádpadlóval elkerített felső forrást a grófné használta fürdésre. A kerítésen belül kis ház szolgált az öltözésre, és homokföveny a napozásra. A területet a gróf jágerei (erdészei) őrizték.
• A következő az úgynevezett „Katona-forrás”, amely nevét onnan kapta, hogy a laktanyából kivezényelt katonák csak ebben a forrásban fürödhettek.
• A legalsó a legszebb, hiszen az öregek elmondása szerint erről nevezték el a fürdőt Fényesnek. Ebből a három méter mély forráskráterből a tiszta vízben szabad szemmel is jól látható fehér kvarchomokréteg bugyogott föl, s ezernyi buborék szállt fel a forrás felszínére. 

Az említett forrásokból, s azok lefolyó vizéből Tata község 1913-ban a közönség számára fürdőt alakított ki, s a parton megépítette a közös öltözőt. Mivel a szerény körülmények nem csábították a vendégeket a Fényesre, ezért Tata képviselőtestülete 1927 nyarán a fürdő területén utakat épített, a sétányokra pedig padokat helyeztetett el. A Fényes Fürdőbe a Kossuth térröl a Naszályi út felől kiépített bekötőúton naponta többször közlekedett autóbusz. Kosnár Sándor az új kabinsor mellé felépítette a csárdát, ahol a hideg és meleg ételek fogyasztása mellett cigányzene szórakoztatta a fürdőzőket. A Fényes-források közelében lévő Feneketlen-tó hideg és nagyon mély vizében nem fürödtek, csak horgásztak az emberek. Az 1960-as években, a tatabányai szénbányászat megnövekedett vízkiemelése miatt a tatai források elapadása ezt a területet is elérte. 1973-ban az utolsó forrás is elapadt.

 2001-ben lassan újra elkezdtek működni a források, egyelőre kis mennyiségű vízkibocsátással. Napjainkban a Fényes Fürdőn egy 2000 m²–s sekély vizű, úgynevezett „amorf” medence, egy 50 méteres feszített víztükrű sportúszómedence, valamint egy vízicsúszda várja a fürdőzőket. Bérelhető faházak és lakókocsi parkolók is vannak a területén, valamint egy finn rendszerű, elektromos fűtésű szauna is megtalálható itt. Mákustól-szeptemberig II. osztályú kemping is üzemel étteremmel, élelmiszerbolttal. Nyaranta a környező településekről nagyszámú fürdőző keresi fel a strandot.

Élővilága 

A források közelében egyedülálló láperdei és lápréti növénytársulások alakultak ki. A csaknem háromszáz fajból álló itteni növényvilág képviselői közül a következőek a ritkább, védett fajok:

• Tóalma (Ludwiga palustris)
• Apró rence (Utricularia minor)
• Fehér zászpa (Veratrum album)
• Nöpókbangó (Ophrys sphecodes)
• Tavaszi tőzike (Leucojum vernum)
• Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba)
• Selymes boglárka (Ranunculus illyricus)
• Poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora)
• Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea)   

  Fényes Fürdő és Kemping hivatalos oldala

Megközelítése 

• Gyalog, kerékpárral és autóval a Fényes fasoron keresztül.
• Autóbusszal a Május 1. úti autóbusz-pályaudvarról, a nyáron óránként induló 3-as jelzésű járattal.