Esztergom

Esztergom

 Esztergomi Képek

Esztergom (németül: Gran, szlovákul: Ostrihom, törökül: Estergon), egy fejlett iparú iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom megyében a Duna folyó jobb partján. Fekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokták nevezni. A népessége 2011-ben 30 858 fő volt, és ezzel a megye második legnépesebb városa. Az Esztergomi kistérségben 56 840 fő él.

Esztergomot már a prehisztorikus időkben élték. A rómaiak is települést hoztak létre itt, melynek neve Salvio Mansio volt. A városban még Marcus Aurelius is megfordult, aki itt írta Elmélkedései 12 fejezetét. A magyarok érkezése után a várost Géza fejedelem tette ki állandó székhelyéül 972-ben, ezt a dátumot tekintjük Esztergom alapításának. Itt született és keresztelkedett fia, Szent István, aki a várost érseki székhellyé is tette. Egészen 1242 teléig, a tatárjárásig, Esztergom volt az ország fővárosa, majd innen költözött, először Visegrádra, majd Budára. A tatárok egyedül Esztergom fellegvárát nem tudták bevenni. A romok eltakarítása után Esztergom újra fejlődésnek indult.

A város a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát. Számos király, uralkodó, királyi vendék, Európa szerte elismert tudós és művész is megfordult a városban. Majd a török 1543-ban elfoglalta Esztergomot, és a Birodalom végvárának tették. Ezt követően a város többször is gazdát cserélt, a folytonos el- és visszafoglalásokban, melyekben Esztergom szinte teljesen elpusztult és elnéptelenedett. A várost véglegesen 1683-ban foglalták vissza. 1708-ban visszakapta szabad királyi városi rangját. Miután az érsekek visszatértek a városba, 1822-ben elkezdték építtetni a Bazilikát. 1895-ben megépült a Mária Valéria híd, ami összekötötte a várost Párkánnyal, és a város még ebben az évben egyesült a közeli településekkel, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. A Mária Valéria hidat a második világháborúban a visszavonuló németek felrobbantották. A várost a szovjetek 1944-ben foglalták el. Esztergom 1952-ig maradt megyeszékhely, ám ezt a rangot is megvonták tőle. 2001-ben újraépült a Mária Valéria híd, majd a város 2003-ban a megalakuló Ister-Granum Eurorégió központja lett.

Ma Esztergom egy kedvelt idegenforgalmi célpont. Évente egymillió turista választja úticéljául. A város az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja.

 Az esztergomi bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája, és egyúttal az ország legmagasabb épülete.

 Itt található az egyetlen épen maradt magyar reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna. A városnak van a leggazdagabb egyházi kincstára az országban, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik.

 Az Esztergomi Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. Itt alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. Esztergom továbbá a magyar repülés egyik bölcsője is, 1936-tól az esztergomi repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltástól 2012-ig a város volt az Alkotmánybíróság székhelye.