Neszmély
Neszmélyi Képek
Első írott nyomát az 1237-40 között készült Albeus jegyzékben találjuk, akkor nevét Nezmel, 1341-ben Neezmel alakban írták. Birtokosa Weech unokája, Miklós comes.
Egy 1342- ben kelt oklevél leírja, hogy Vitus nyitrai püspök és Lajos herceg nevelője, Miklós a füzitői vámot elfoglalják és Neszmélyre helyezik át, ami ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott. 1364-ben a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illeti.
1422-ben már oppidum, tehát város, és vámja a komáromi váré.
1471-ben Longa-villa. Város, majd mezőváros jellegű volt. Erről 1710-ből való pecsétje is tanúskodik.
1500 körül a Porkoláb család zálogos birtoka.
A törökök ezt a települést sem kímélték, 1552-ben már az elpusztult települések között szerepelt, ekkor az összeírók összesen hat lakható házat találtak, 24 évvel később még mindig csak tizenkettőt vehettek számba. A település később mégis újratelepült, egy 1749-es birtokper adatai szerint már 18 nemes udvartelkes birtoka szerepel.
A Zichy család is a település birtokosa volt később.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Neszmély határában egy ütközet zajlott le.
A településen található a Neszmélyi-borvidék központja. Kitűnő, zöldesbejátszó aranysárga bora külföldön is jól ismert volt. Az 1800-as években kitört filoxéra-vész azonban a szőlőtermelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és a borvidéken is. Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, s mára már sikerült visszanyernie régi hírét. Mára már az ászári borvidékkel egyesülve, Ászár- Neszmélyi Borvidék néven éri el sikereit.
1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Dunaalmással. A két település 1991-ben szétvált.
Nevezetességei
A 15. századból származó református temploma gótikus stílusú, feltűnően zömök, lőréses, egyetlen homlokzati toronnyal, az épület egy hajós. Kelet felé néző, szögletes szentélyének támpillérét, mely emberfejet formál – feltételezések szerint talán a templom építészét ábrázolja – a tatai múzeumba szállították.
A Várhegyen áll a 15. századból származó négyszögletes várrom, körülötte árokrendszer, amelyet török korinak vélnek.
A szőlőhegyen található a XV. sz-ban épített gótikus stílusú ún. Királykút, amelynek neve Albert királyhoz köthető: a király 1439-ben, a török elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva itt halt meg.
A Duna-parti Hajómúzeum, ahol a hajók belülről is megtekinthetők.
A szintén Duna-parton helyet kapó Millecentenáriumi park, kemencesorral, színpaddal, és fedett 60-70 főt befogadó sütögetőhelységgel. Itt kapnak helyet többek között a falu rendezvényei, és a Dzsesszmély fesztivál is.
Itt található az Ászár–Neszmélyi borvidék központja. A borvidék könnyű, jellegzetesen zöldessárga színű fehérborairól híres. A borvidék neszmélyi körzetéhez tartozó települések: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tata, Vértesszőlős.
Érdemes még megemlíteni a neszmélyi iskolát, amely Makovecz Imre tervei alapján készült.
Emellett Neszmély híres még finom réteséről is, amit a helybéli asszonyok sütnek.
Itt hunyt el 1439. október 27-én Habsburg Albert magyar király.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése